Linkek a témában:
Albert Camus: A pestis
A pestis egy váratlanul kitört járvány embertelen és érthetetlen terrorját írja le - s voltaképpen a fasizmus jelképe. Az író azonban nemcsak a szimbolikus város életében bekövetkezett változásokat ábrázolja, hanem valóságos kézikönyvét adja az egzisztencializmus filozófiájának: az egész életet betegségnek, szenvedésnek, rettegésnek, halálnak fogja fel, de azt hirdeti, hogy ebben a helyzetben, reménytelenül is helyt kell álnni. A sötétenlátás persze a francia polgárság rossz közérzetének általánosítása.
Apokalipszis most és mindörökké – 2. rész
A természeti katasztrófákról írtunk legutóbb, hát nézzük, mi következhet. Már az előző részben is szót ejtettünk az űrből érkezett lényekről, most talán a járványokról kellene megemlékezni. KépEgy vírus érkezhet az űrből – sőt, egész ökoszisztémák is, mint pl. az Evolúció (Evolution, 2001) című inváziós-sci-fi paródiában – de kifejlődhet a Földön is. A vírusos filmek úgy nagyjából a kilencvenes években élték fénykorukat, a legismertebb darab ezek közül az 1995-ös Vírus (Outbreak), amelyben egy Zairéből behurcolt majom a forrása a rejtélyes és gyilkos kórnak. Ennek az ötletnek persze millió és egy variánsa létezik, más nagyköltségvetésű moziktól kezdve a silány ZS-kategóriás filmekig.
Daniel Defoe: A londoni pestis
Nagy kataklizmák krónikái közé sorolhatjuk Daniel Defoe majdnem kortársi beszámolóját az 1665-ös londoni pestisről. Nem kevésbé szörnyű természeti csapás volt a pestisjárvány, mint például az 1775-ös lisszaboni földrengés, amelyről a kortárs Voltaire tudósít, s nem kevésbé maradandó irodalmi érték Defoe naplója, mint, mondjuk, az ifjabb Plinius híradása a Vezúv kitöréséről. Rettenetes katasztrófákról igaz, emberi, köznapi nyelven szól a napló írója; pusztulás, járvány, döghalál közepette a helytállók, halottszállítók, betegápolók, lelkipásztorok dicséretét zengi: halálfélelemmel dacolva járja a pestis karmaiban vergődő várost, pánikkal szembenézve marad a poszton - emberséges, áldozatos munkáról és országos katasztrófáról ad számot megrendítő erővel és nem csekélyebb történelmi hitelességgel a Robinson Crusoe és a Moll Flanders világhírű szerzőjének naplója, a Defoe-életmű méltó része.